Van úgy, hogy egy kapcsolat tizenhat évig is elhúzódik úgy, hogy egyik fél sem érett meg arra a közös küldetésre, amire hivatottak. Vagy tényleg semmi dolguk együtt és szeretik magukat kínozni. Lelkileg.
Figyelj, hosszú sztori és neked csak ez a fiktív beszélgetés lesz a lényeg.
KÜLSŐ – BUSZMEGÁLLÓ – NAPPAL
A lány meglátja a fiút. Felismeri. Tizenhat éve ismerik egymást. Csak pár évente beszélnek.
LÁNY
Te jó Isten, mit keresel Te itt?
FIÚ
Erre lakom.
LÁNY
Én is.
FIÚ
Szuper.
LÁNY
Figyelj, most meg fogsz lepődni, de néha az a heccem, hogy belenyúlkálok a múltba. Tudod, azt csinálom, hogy végig olvasok több évnyi beszélgetést. Ez ilyen, egyfajta önismereti út. Annak egy formája. Érted. Visszanézem milyen voltam és konstatálom, hogy milyen vagyok most. Valahol tök muris. Néhol meg rém megdöbbentő. Itt vagy mondjuk Te. A mi beszélgetéseinket is visszaolvastam. 2018-tól. Hallod, Úristen! Villamoson hazafelé. Konkrétan zárlatot kapott az agyam. És megfeledkeztem arról, hogy egy csóró villamoson ülök és le kéne szállni.
De komolyan nem értem, hogy hogyan állhattál velem szóba ennyiszer. Borzalmas dolgokat írtam, olyan dolgokon vekengtem kábé, mint a kiszáradt a parkba a fű a negyven fokba ettől szar kedvem van, ezért nem megyek sehova. Úgy kapartam a komfortzónád ajtaját, mint egy tigris, aki unja az életét és még így utoljára kiélezi körmeit. Esküszöm én nem álltam volna szóba magammal. És most oda kell neked adnom egy hatalmas nagy Ne haragudj kérlek! –et. Így görbüljek meg én már nem vagyok ekkora hülye picsa. És, ha lehetne, bemennék a papírboltba, vennék egy üres füzetet, és kérnék egy teljes újrakezdést. De persze, ha még mindig szóba állsz velem. Azt is megértem, ha nem. De vendégem vagy egy békesütire. Komolyan.
Nesze nekem önismereti út. Hát ilyenkor az van, amikor önmagadra se ismersz. Ennyit jelent négy év munka önmagaddal. Valahol viszont meg büszke vagy, hogy mennyit fejlődtél. Mert most ha a tükörbe nézel nem vagy egy hülye picsa. Amit ugye akkor nem is realizáltál.
Durva dolgok ezek.
Ahogy a mai fiatalok mondják, és az élet elég pofont adott ahhoz, hogy azt mondjam én is: eskü nem leszek még egyszer ilyen csicska bánat.
